A Jeli Arborétum kalandos sorsa a megálmodó „virágos” Ambrózy gróf 1933-as szomorú halála utáni zavaros időkben veszélyes fordulatot vett. A hatvanas években szerencsére tovább javult a helyzet: egy olyan erdészeti rekonstrukció vette kezdetét, amelynek segítségével az egész arborétum újjászülethetett. A területet tájkörzetekre osztották, amelyek Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus hazánk földrajzi szélességével, illetve domborzatával megegyező területeinek növényeit mutatták be.
A következő évtizedben a virágzás folytatódott, egyre több fafaj kapott otthont ebben a varázslatos birodalomban. Botanikusok egész sora dolgozott, hogy mára már több mint 50 fenyő, 39 nyír, több mint 100 lágyszárú hagymás, hagymagubós és gyöktörzses faj színesítse az arborétum növénypalettáját. Illetve ebben az időben készültek el a látogatókat segítő sétautak, az esőházak, a padok és az útbaigazító táblák is. Ezek a kertépítő-szépítő munkák mind a mai napig folytatódnak. A leghíresebb és legszebb esemény a kert életében a havasszépe, vagyis különleges a rododendron késő tavaszi, kora nyári virágzása. Ilyenkor szinte az egész arborétum virágba borul, és a gyönyörű pompázatos színek mellett a finom, bódító illat ejti ámulatba a látogatókat. Ez az esemény Európa-szerte ismert, rengeteg országból utaznak ide az emberek azért, hogy egy sétát tehessenek ebben a gyönyörűséges mesebirodalomban.
Forrás: jelivarazskert.hu