Hegyesdi várrom
A Hegyesd hegy tetején, a tatárjárás, vagyis 1242 után épült, a hajdani Atyusz nemzetség vára. Kis hegyen kis vár, ám fontos szerepe volt, hiszen a török hódoltság idején végvár volt. Vagyis az akkori Magyarország határvédelmében játszott fontos szerepet.
Valamikor réges-régen, egy szép tavaszi estén a várvédők sajnos túl sokat ittak, mély álomba merültek… bizony a törököknek könnyű dolga volt, a másnapos védőktől 1561 április 16-án hajnalban harc nélkül megszerezték a várat. Nagy szégyen volt ez. Mert hát hogy nézett az ki, hogy délen Fonyód a magyaré, északon Szigliget a magyaré, Csobánc a magyaré, de a kettő között az a kicsi pimasz hegyes hegy, az meg a törököké lett? Arról nem is szólva, hogy bizony nagy pusztítást végzett a török a Hegyesdből indított portyái során. Nagy jövés-menés kezdődött tehát, hogy bizony illő lenne visszafoglalni a várat a töröktől. 1562 tavaszán aztán a csobánci Gyulaffy László a szigligeti (és fonyódi) kapitánnyal Magyar Bálinttal és Salm Eck győri parancsnok segítségével kétheti ostrom után visszafoglalta Hegyesdet. A heves visszafoglalási csata megviselte a vár falait, ahogy Magyar Bálint írja Nádasdy Tamásnak: „Hegyesd vára olyan törött és romlott állapotban van, hogy az ellenség sem kívánja lakóhelyének”. Így aztán 1562. április 9. délután egy órakor gróf Salm a visszafoglalt hegyesdi várat felgyújtatta, falait pedig leromboltatta.
forrás: hegyesd.hu ; facebook.com/pages/Hegyesdi-Várrom
