Esterházy-kastély ( Pápa )
Az Esterházy-kastély Pápán, a városközpontban, a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. A barokk kastély és az egykori erődítményrendszer fontos szerepet töltött be a város történelmében, fejlődésében. Megújulva ismételten kiemelt idegenforgalmi vonzerőt ad a városnak.
A pápai Esterházy-kastély épületének előzménye a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte Pápát és a környékbeli falvakat a Bécs felé menetelő hadak részéről, azonban nem kizárt – bár erről írásos emlék nem maradt fenn –, hogy portyázó csapatok már az 1526-os dúláskor elérték a várost, és minden bizonnyal az 1532-es hadjárat sem kerülte el. Valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül. A várat a török uralom alatt tovább építették. A pápai uradalom 1626-ban lett az Esterházyaké. Ebben az időben tűzvész pusztított a városban, amely jelentős mértékben megrongálta a várkastélyt (és a templomot is.) 1704-ben a helyőrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett.
Esterházy Ferenc a 18. század közepén lett Pápa ura, 1743-ban monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a védelmi funkcióját elveszítő vár helyére. Halála után Fellner Jakab, majd miután ő is elhunyt, Grossmann József folytatta a munkát. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Eszterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése csak az 1784-ben fejeződött be, miközben a kivitelezési munkálatokat a kor jeles mesterei – Grossmann József mellett Fellner Jakab – vezették. 1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg használta, Sajnos ebben az időszakban nemcsak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is. Az ezt követő időszakban a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és az helytörténeti múzeum volt a kastély „lakója”. Az 1960-as évek közepén a külső homlokzatot renoválták, majd a kastélykápolna 1990-es helyreállítását, amely a barokk falfestményt is magába foglalta az Europa Nostra-díjjal honorálták. Időközben a belső terek olyan állapotba kerültek, hogy egy az 1996-ban elvégzett vizsgálat megállapította, életveszélyt jelentenek a látogatókra. A főépület felújítására több ütemben 1988 és 2015 között került sor. Melléképülete, a váristálló még nem újult meg.
Forrás:
szöveg:https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Pápa)
Képek:Pan Peter12
https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Pápa)#/media/Fájl:Esterházy-kastély_Pápa_Fő_tér.JPG
https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Pápa)#/media/Fájl:Esterházy-kastély_Pápa.JPG
https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Pápa)#/media/Fájl:Esterházy-kastély_Pápa3.JPG
https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Pápa)#/media/Fájl:Esterházy-kastély_Pápa_4.JPG
Civertan
https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy-kastély_(Pápa)#/media/Fájl:Esterházy-kastély_madártávlatból.jpg
